Winter Brookwel
::say something : 11 ::born this way : 2014. Apr. 26. Age : 30 ::one day : "Boldogok, akik nem csak a fényt látják az alagút végén, hanem a hozzá tartozó mozdonyt is, mert ők túlélik"
Kappa
| Tárgy: Winter Brookwel Szomb. Ápr. 26, 2014 2:14 am | |
| Winter Brookwel
Az apró termet, a nőies finomság és a tökösség minden ellenkező híresztelés ellenére sem zárják ki egymást. Teljes név: winter Alisya Brookwel Becenév: Winter, Winnie (the Pooh) ha így hívsz, meghalsz… komolyan… nem viccelek Születési hely és idő: London, 1994. január 18. Play by: Avril Lavigne Csoport: Kappa Érdeklődési kör: Volt Kapcsolat a családdal: Mi az a család?
Ez vagyok én: Első ránézésre tényleg Kappa házba való vagyok. Ja, első ránézésre. Vagy amíg ki nem nyitom a szám. Ez általában az előtt megtörténik, mielőtt rám néznél. Az tündéri mosoly… és az a tekintély, nos megvan bennem is, de nekem nem lételemem, hogy másokat csináljak ki a hátuk mögött. Sőt, jobban szeretem, ha az illető teljesen tisztában van azzal, hogy befellegzett mindennek, ami ő, és ezt premier plánból nézi végig, anélkül, hogy tehetne bármit. Persze ezt az állapotot nem olyan könnyű nálam elérni, mint más hozzám hasonlóknál, több kell ahhoz annál, hogy ugyanazt a ruhát veszed fel, vagy kiszemeled azt a pasit, aki nekem tetszik, ne adj, Isten a hírnevemre fáj a fogad. Ezek a sekélyes dolgok számomra annyira fontosak, mint giliszta számára a tűsarkú. Ha már itt tartunk, jelezném, abban engem a büdös életben nem fogsz látni. Igazából tök közvetlennek tartom magam, nem diszkriminálok senkit, leszámítva a tanárokat, de őket is csak azért, mert ők is diszkriminálnak engem. Valahogy az a faj meg én, sose voltunk kompatibilisek… értitek. Sokak szerint, van nekem egy különleges képességem is, méghozzá az, hogy pusztán egy pillantással tudom közölni valakivel, hogy egy darab szar. Ehhez hozzátartozik, hogy ezt a bizonyos tekintetet éveken át gyakoroltam, és igen, ebből kifolyólag akadt is olyan, akin fejleszthettem készségemet. Nem vagyok pontos, az előadások háromnegyedét mindig lekésem, de hát nő vagyok, stílusosan kések, és angolosan távozok. Ja, mert angol is, szóval délután háromkor tea van, legyek bárhol. Épp ezért hordok magammal mindig. Féltem az egészségem, épp ezért van közöm megannyi káros dologhoz, hogy az immunrendszerem megszokja, s ez által erősebbé váljon. Az alkoholt se szeretem, ezért pusztítom ott, ahol tudom. Ja, a szőke hajam, amúgy nem teljesen szőke, akad benne rengeteg reménysugár, mindig különböző színnel megspékelve, ezzel érdemlem ki, hogy ha állatkertbe megyek, otthagynak a papagájoknál. Nem nagyon van olyan, ami megfog, sem ember, sem tárgy, sem a tény, hogy a Titanicnak második része is lesz. Az már kicsit szíven üt, hogy DiCaprio megint nem kapott Oscart, de erős vagyok, csak túlélem valahogy.
| |
Angel - 21 –Inkább rutin- majd egyszer talán… story of my life - Még találkozunk – veregetem hátba a biztonsági őrt, aki kinyitva a fogdám ajtaját, szabad utat enged nekem. Kicsit fáj, mert olyan jól elvoltunk ebben a három napban, és megvisel az elválás. - Ennyi? Három napba telt kihozni innen? – széttárt karokkal állok meg apám előtt, akinek szemébe nézve, ugyanazt látom, mint az elmúlt három évben. „Csalódtam benned”, ki se kell mondania, és nem is fogja, tudja, hogy ez már annyira érdekel, mint az, hogy kiárusítás van a D&G-ben. - Úgy gondoltuk, ennyi időt adunk neked, hogy átgondold a tetteid, és eldöntsd, merre szeretnél tovább lépni - a hangja közönyösebb nem is lehetne, és én se lehetnék ennél érdektelenebb. A mi kapcsolatunk már rég nem olyan, mint ötéves koromban, ez már kapcsolatnak se nevezhető. Öt voltam, mikor apuból Lord lett, s eztán az életét már csak a politikának szentelte. Anyu okos volt, lelépett mihelyst talált egy kibúvót, de én az akkori fejemmel nem tudtam hová menni, pedig… Persze Lord Joseph Brookwelt meg se legyintette a tény, hogy anyám egy válókeresetet hagyott maga után, vagy mégis kicsalt belőle valamit, azt én nem láttam. Hamar fogadott fel egy nevelőnőt, aki a nevelésem terhét is levette a válláról, és a későbbiekben már, mint feleség dominált. Nem tudom, mi üthetett az öregbe, ugyanis azon kívül, hogy jól mutattak egymás mellett, semmi közös nem volt bennük, de az ő dolga. - Ó, már gondolkodni se tudsz egyedül…. mondtam már, nem kéne több fű… - Ne szemtelenkedj, Winter. Korántsem vagy abban a helyzetben – fojtja belém a szót, ahogy mindig, mikor ki szeretném fejezni a véleményem. Ja, mert szerinte, ne legyen, ha nem egyezik az övével. Sőt én se legyek, ha nem felelek meg az elvárásainak, már pedig azt már cseszheti. Lassan lépünk ki az Örsről, a fura az egészben, hogy aki nem ismer minket, meg nem mondaná, hogy van bármi közünk egymáshoz. Ez az elidegenedés sokak számára ijesztő lehet, de higgyétek el, korántsem az, idővel meg lehet szokni. - Héj, eltévedtél? – ráncolom a szemöldököm, már a kocsiban ülve, ugyanis itt kellett volna lefordulnunk, de nem… csak tudnám, miért a repülőtér felé veszi az irányt. Apám magyarázatképp hátradob egy prospektust, én meg erőltetetten nevetek fel, mikor meglátom a Hollis nevet. - Ez most komoly? Bentlakásos sulival akarsz büntetni, vagy a kampány pánik járt át? Mi van, a lányod nem fér bele az idillikus képbe? – a hangomból csöpög a gúny, mert ez azért kicsit… fáj. Oké, nem ez az első ilyen körünk, és nem most hozott ki először egy fogdából, de ennyire radikális lépésre még nem vette rá magát. - Celeste minden fontos holmid elpakolta, majd megköszönöm neki a nevedben – nyitja ki nekem az ajtót, majd a kezembe nyomja a repjegyet. - Floridában vár majd valaki, aki elvisz az egyetemig. Ez nem ellened szól, Winter… olyan ügyes lány voltál, annyi eszed volt… épp ideje foglalkoznod a saját jövőddel – tűrne el egy tincset fülem mögé, ha nem fordítanám el a fejem. - Tartogasd ezt a választóidnak, ők még talán be is kajálják….. seggfej – persze az utolsó szót már nem hallja, mert minden szívmelengető ölelést, krokodilkönnyeket mellőzve, ragadom meg a bőröndöm, és veszem az irányt a terminál felé.
A hozzászólást Winter Brookwel összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 26, 2014 4:43 am-kor. |
|
Amabell Lewis
::say something : 293 ::born this way : 2014. Apr. 12. Age : 32 ::where we belong : a Hollis egyetem Sigma házában megtalálsz ; ) ::one day : I hate everything about you... why do i love you? ::wayfaring stranger : ζ ○ sweet disaster ○ ζ
Sigma
| Tárgy: Re: Winter Brookwel Szomb. Ápr. 26, 2014 3:32 am | |
| Elfogadva! Igazi egyéniség vagy és ez tetszik. Kemény, belevaló csaj, aki nem hagyja magát. Már, csak azt nem értem, hogy fogod bírni a Kappában, de sok sikert hozzá Remélem, kiborítod az összes cica babát! Elfogadom a karakterlapod. Foglalj avit és mehet a játék ϟ Avatarfoglalóϟ Szaklistaϟ Játékostárs kereső |
|