27;teacher;bradley cooper;egyedülálló, vagy mégsem?;J;

Volt már, hogy azt érezted tiéd a világ nem számít senki és semmi? Volt, hogy arra ébredtél fogalmad sincs mit tettél, de szilárdan hiszed, hogy jó volt? Nos velem mindkettő megtörtént, sőt még több is de nem marcangolom a szavakat fölöslegesen.
Mesélhetnék születésemtől kezdve egészen idáig de szerintem csak álmosító hablaty lenne az egész. Inkább megragadom az alkalmat és kiszakítok egy pillanatot „kalandosnak” mondható életemből.
2012 – Szilveszter
Összegyűltünk a barátokkal megünnepelni ezt az évet is. Hihetetlen az egyik percben még még csak 2012 a másikban pedig már egy új élet, új sors nyílik előttünk és kezdetét veszi 2013. Általában mindenre szoktam emlékzeni. Szeretem a múltat, szeretek töprengeni rajta és átgondolni, belecsöppenni független attól jó volt-e vagy sem. Szilveszterre is szerettem volna örömmel visszapillantani egyet nosztalgiázni, hogy milyen király is volt lerészegedni és baromságokat csinálni. Nos mit ne mondjak hatalmas űr tátong bennem e téren, mert filmszakadásom van. Reggel hasító fejfájással és sajgó végtagokkal keltem egy ismeretlen ágyban. A szoba csupa rózsaszínben díszelgett a levegőben pedig rózsás parfüm szállt. Testemet simítja finom anyagból készült huzat. Mintha egy királylány lakosztályán lettem volna. Egyben volt jó és rossz az érzés. Bár a tudat, hogy hol vannak a többiek és, hogy miért nem emlékszem semmire felkavar. Valamint mi van, ha a királylány korántsem egy formás idomokkal megáldott szépség? Ezekbe még csak belegondolni is rossz volt. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és elkezdtem magamra kapkodni a földön heverő ruháimat. Miközben lehajolva a cipőmnél matattam léptekre lettem figyelmes, először egy kecses lábat pillantottam meg, majd kiegyenesedve egy gyönyörű szőke bombázóval találtam szemben magam. Hatalmasat sóhajtva könnyebbültem meg. A leányzó nem volt valami idős és nem is zavartatta magát. Mondjuk miért is tette volna hisz a saját otthonában van, de szerintem látta nem értem mi történik és még is rám vetette magát. Erőm az éjszaka folyamán úgy elillant, hogy a könnyed testecskét mely hozzám simult nem bírtam megtartani és a földön landoltunk. Gyönyörű kék színben pompázó csillogó szemeibe meredtem és bár nem tudtam róla semmit még is tudtam, hogy ez nem csak egy kaland volt. És tényleg nem. Kezemet felemeltem, hogy eltűrjek egy kósza tincset babaarcából mikor szemet szúrt ujjamon egy gyűrű. „Mi a franc?” mondtam, majd felvont szemöldökkel néztem a szőke angyalra. Azt mondta férj és feleség vagyunk, mert összeházasodtunk. Hirtelen felálltam és egy hatalmasat rúgtam a falba. Nem értettem, hogy nem emlékezhetek arra, hogy megnősültem. Egyszer csak a barátaim berontanak a szobába. Azt sem tudtam hol áll a fejem. Nem tudtam most ez egy vicc és, hogy mit keresnek ők itt vagy egyáltalán én?! Miért van velem ez a lány és mit vettem be amitől ennyire kibaszott szarul voltam. Millió és millió kérdés kavargott a fejemben. Kellett pár nap mire feldolgoztam mindent és megértettem.
Hát 2013 köszönöm! Kaptam egy feleséget aki hozzáteszem annyira belém habarodott (tudja fene mit tettem amiért ez így alakult), hogy nem váltunk el de ettől függetlenül nem teljesen élünk úgy mint a rendes házasok. Ezen kívül egy életre való leckét szereztem, hogy ezekkel a barmokkal többé nem bulizom, csak akkor ha minden piát én szerzek!