Vendég
Vendég
| Tárgy: Ecatarina N. Belikov Kedd Ápr. 30, 2013 5:47 am | |
| Ecatarina Nadya Belikov Használj mindenkit, ne hagyd, hogy téged használjanak! 18;kappa;nina dobrev;bonyolult;erin; | Belső: Csupa szépet és jót is mondhatnék magamról, de akkor magamat és mást is álltatnék ezzel. Nem vagyok se kedves, se szerény, és barátságos még inkább nem. Népszerű, bátor, harcias, persze emellett vad természetem van. Nem vagyok egyszerű eset, az életben annyit csalódtam, hogy a mai napra már csak a bosszú éltet. Szemrebbenés nélkül képes vagyok hazudni, nem érdekel senki véleménye, csak a magam ura vagyok. Mindennél fontosabb a saját érdekeim és céljaim. Ha valaki kell nekem, azt könnyedén megszerzem. Természetemnél fogva ellenséges vagyok bárkivel. Akár a saját szüleimet is képes vagyok manipulálni. Gyönyörű kinéztem van, aminek köszönhetően akárkit elcsábítok, akit csak akarok. Nem vagyok híve a komoly kapcsolatoknak. Életemben csak egyetlen egy emberbe voltam szerelmes, de ez is a mai napra már csak a lelkemben egy nagy hibának számít. Nem bízom meg senkiben, akiben pedig megbízom az már sokat tett értem. Ha valaki nálam elveszíti a bizalmat, teperhet egy életen át érte, akkor sem éri el, hogy újra bízzak benne, feltétel nélkül. A szívem legbelül darabokban van, de könnyedén átverek bárkit a mosolyommal. Magabiztos, édes, és önfejű egyetemista vagyok. A szívem még a mai nap is csak egy férfiért dobbog, de ez sosem ismerném be senkinek, főleg neki nem.
Külső: Egyedi és természetes külsőm van. Hófehér porcelán bőröm van, de ez még semmi. a bőröm bársonyos érintésű, ami nem mindennapi teljesítmény, bárhonnan is nézzük. Szeretem amilyen a testem, s nem adnám semmiért sem. Édesanyámtól örököltem a gyönyörű szépségemet. Rettenetesen hasonlítok rá, és még egy ilyen nő nem létezik. Büszke vagyok az anyámra, és persze emiatt magamra is. A szemeim gyönyörű gesztenyebarna káprázatú. Azt mondják, a szemek mindent elárulnak, de az enyémek nem. Ezekkel a szemekkel manipulálok és csábítok el, akit kedvem tartja. A szemeim folyton mosolyognak, és csillognak, bármi történjen is a szívemmel. Legtöbbször az eszemre hallgatok, emiatt is van az, hogy a szemeim engem nem árulnak el. Az orrom pisze, még is pont arányosan illik a szív alakú arc szerkezetemhez. Az ajkaim halvány rózsaszín káprázatú. Ezek az ajkak már sok mindent megéltek. A hajam a derekamig ér, mondhatjuk csokoládébarna színű. A tincseim legtöbbször hullámosak. Viszont el kell, hogy mondjam, hogy feldobjam a kinézetem képes voltam rózsaszín tincseket belerakni a hajamba. Remekül áll nekem, amit még magam sem gondoltam. Az alakom, karcsú, de egyben formás is. Sosem voltam kövér, vagy telt alakú. Formában tartom magamat mindig. Folyamatosan kihívóan, szexisen öltözködöm. A ruháimmal könnyedén magamra hívom mások figyelmét. Képes vagyok feszes ruhákban mutogatni magamat. Persze nem vagyok olcsó ri@anc aki könnyedén megkapható. Legtöbbször magas sarkú cipőben lehet megtalálni engem. Állandóan kisminkelem magam, sosem volt okom panaszra.
|
Gazdag, családias környezetbe születtem. Az anyámra rettenetesen hasonlítotok. a természetemet a nagymamámtól tanultam, ő volt olyan, mint amilyen jelenleg is vagyok. Édesapámmal sokat szoktam veszekedni, de nem nagyon tud érdekelni, mert szemrebbenés nélkül hazudok neki s manipulálom, ahogy akarom őt. Remek tanuló voltam mindig is, ezzel nem okoztam csalódást a szüleimnek, viszont a természetemmel annál inkább. De szinte lepereg rólam a véleményük. Mindig is a Hollis egyetemre akartam járni, ez volt minden vágyam. Ősidők óta a családom minden egyes tagja a Hollis egyetemre járt. Mindent megtettem, hogy én is bekerüljek, nem mintha túl sokat kellett volna tepernem érte. Nem azért kerültem be, mert gazdag családból származom, hanem, mert kiváló jegyeim voltak mindig is. Az egyetemet elég érdekesen kezdtem el. Az első héten már a média és a filmművészeti tanárommal flörtöltem. Éppenséggel ő velem, de nem tagadtam meg én sem a pillanatot. Minden szakórán szemeztem, flörtöltem vele. sosem hittem volna, hogy valami kibontakozhat közöttünk. Fél évig együtt voltunk, de csak kalandnak indult az egész, ennek ellenére beleszerettem. Amikor megtudtam, hogy csak fogadásból szerzet meg magának, mint egy trófeát, abba hagytam vele a „kapcsolatomat”. Próbáltam elfeledni őt, leadni a közös óráinkat, de nem tudtam megtenni. Inkább bosszút álltam rajta, s nem is kicsit, mert mielőtt elkezdődött volna a második évem kiderült, hogy valójában szerelmes belém. De hiába is, bosszúért kiáltott, amit velem tett. A szívem darabokra tört, s megjegesedett. Egyszerűen élveztem mikor előtte csókoltam meg egy diákot. Élveztem a bosszúm gyümölcsét. Mindig is titokban tartottam ezt a viszonyt, de a titkomat a legnagyobb riválisom még is megtudta. Melissa, nem tudom, hogyan de rájött, hogy kapcsolatom volt a professzorommal. Mindig is megvetettem a lányt, de tudja a titkomat, s óvatosnak kell lennem vele. Nem lehetek ilyen helyzetben meggondolatlan. Lassan a tanulmányaim rovására megy, hogy kerülöm a tanárom, s megpróbálom nem figyelembe venni a közelségét. Emellett viszont van még jobban egy féltve őrzött titkom, amit soha senki sem tudhat meg, semmi áron. A nyári szünetet a Francia Rivérián töltöttem egyik legjobb barátnőmmel Samantha-val, egy hajón. A családi hajón remekül szórakoztunk, sőt túlzottan is. Egy éjjel bulit szerveztünk, rengeteg fiatalt meghívtunk. Ittunk, játszottunk egy társasjátékot, minek következtében Sam meg kellett, hogy csókoljon. Ez be is fejeződött pár pillanat múlva. Otthagytam a többieket és ittam tovább a saját pezsgőmet. Nem érdekelt senki és semmi, lementem a kabinomba. Samantha lepett meg hirtelen, ő is ivott, de tisztában volt a tetteivel, nem, mint én. Ez az éjszaka teli volt vággyal, érzékiséggel és szenvedéllyel. Reggel mellette ébredtem fel. Alig hittem a szememnek, de feldolgoztam. Azóta is kerülöm, és elvesztettem a legjobb barátnőmet. Mindeközben örült módjára viselkedik és folyton szenvedélyes helyzetbe kerülők vele. Megindult a második évem, s érzem, hogy nehezebb lesz most, mint valaha.
timy;2 év;22;-; |
|
Zachary Smith
::say something : 19 ::born this way : 2013. Mar. 01.
| Tárgy: Re: Ecatarina N. Belikov Kedd Ápr. 30, 2013 10:05 am | |
| Elfogadva! Kedves Erin Meg kell mondanom megleptél azzal, hogy nem szerepjáték példát írtál, az utóbbi időben (sajnos? ) nagyon eltolódott az arány, nem úgy mint a régi szép időkben. Ettől függetlenül nagyon jól összerakott bemutatót olvastam, úgyhogy nincs más dolgod, mint lefoglalóznod magad, és irány a játéktér |
|