::say something : 187 ::born this way : 2014. May. 07. Age : 32 ::where we belong : Szigma ::one day : Vajon tudja-e a veréb, hogy mit érez a gólya? ::wayfaring stranger : Patiently hoping for a Degree (PhD)
Sigma
Tárgy: Family is a haven in a heartless world. Csüt. Jún. 05, 2014 1:32 am
"Family is a haven in a heartless world." Christopher Lasch
Az anya. Néha kifejezetten apai, ami a család fejétől el is várható. Határozott, kemény, katonás. Egykori Külügyminisztériumi alkalmazott, ma már a rendőrség sorait erősíti, bár nem éppen szükségszerűségből, sokkal inkább hobbiból. Ritkán hoz felelőtlen döntéseket, hibásakat pedig szinte soha. legalábbis a saját nézőpontjából. Ridegnek, és távolságtartónak ismerik, barátai mondhatni nincsenek, de képességeit és erényeit mindenki ismeri, és ami azt illeti... féli is. Egyetlen dolog azonban hamar leesik minden körülötte élőnek. A családja a mindene, bármit megtenne értük, a védelmükért, a jólétükért. Bármit. Bár szülei a házasságát, - illetve akkor még csak kapcsolatát - nem szívlelték, az örökségéből apja nem zárta ki. Miával ketten örökölték a belföldi szállítmányozással foglalkozó céget, amiből rögtön kivásárolta húgát. A keze, és párja keze alatt az eredetileg kisvállalkozás szépen fejlődésnek indult. A testvérével való kapcsolatára erősen rányomta bélyegét Evelyn, legkisebb testvérük halála, amit húga mind a mai napig nem bocsátott meg neki, és talán Dianne sem magának. Ám a gyermeknek, aki életben maradt a tőle telhető legjobban viseli gondját.
Született Sayuno Hanako. Az egykori japán konzul egykori lánya mindig is csendes, engedelmes teremtés volt. Megkapott minden segítséget és támogatást, ami egy tökéletes japán feleség kineveléséhez kell, hiszen már kiskorától kezdve el volt jegyezve az egyik nagynevű üzletember fiával. Ám az út, amelyre apját elkísérte, ami azt szolgálta volna, hogy az esküvő előtt még lásson egy kis világot nagy változást hozott az életében. Szerelmes lett az egyik ügynökbe, akit arra rendeltek, hogy az életét védje. Egy nőbe. És életében először maga döntött a sorsa felől. nem is lehetett más következménye, minthogy soha többé nem láthatja a családját. De boldog. Társa oldalán boldog, és önálló nővé érett. És egy angyali gyermek édesanyjává. Sosem vetkőzte le a régi tanításokat, mindig illedelmes, figyelmes asszony maradt, aki alárendeli magát a családja céljainak. A különbség ezúttal csak annyi, hogy párja és az ő céljai megegyeznek.
