Betty - 24 - 2 év - Még nincs

story of my life

A választási lehetőség mindenkinek megadatott, csak az a kérdés, hogy melyik utat választjuk. Van a jó és a rossz út, ez is relatív kijelentés, mivel nem mindenkinek ugyan azt jelenti a jó vagy a rossz. Mondhatni tökéletes családi légkörből származom, emiatt is történek a családban némi komplikációk, ami az én lázadásommal jár. Igyekszem minél többször eleget tenni a szüleim kérésének, viszont olykor elkap egy lázadó hullám és megmakacsolom magam, ezt a részemet kimondottan utálom. Egy ilyen megmakacsolós napom volt akkor is mikor a legnevesebb egyetemre küldtek a szüleim Floridába. Egyenesen utáltam, hogy be kell tennem a lábam abba az egyetemre, ha őszinte akarok enni akkor vagy fél évig szenvedtem itt míg hozzá nem szoktam a tudathoz, hogy itt kell maradnom. Nagyon intelligens lány vagyok, s ehhez méltóan viselkedem, ami annyit jelent, hogy veszélyesen megválogatom a baráti körömet. Képtelen vagyok a környezetemben elviselni olyanokat, akik erőszakosak, kegyetlenek és nem ismernek határokat. Nem vagyok olyan lány aki könnyedén megbízik egy személyben, az élet megtanított arra, hogy ne bízzak meg csak úgy egyszerűen. Az utóbbi időben teljesen megváltoztam, a makacsságomat próbáltam leplezni, és nem lázadni, ez különösen nehéz feladat számomra mivel ha valami nem tetszik kinyitom a számat, mit sem érdekelve, hogy kit sértek meg ezzel. Eléggé temperamentumos jellemem van, ezért sem izgat különösebben, hogy az igazsággal kit bántok meg, akinek fáj az igazság az ne követelje, mert fájhat.
Szerelem?! Nem hiszek benne, ahogyan a csodákban vagy az álmokban. Egy fiatal lány miért vesztette el a hitét a szerelemben?! Hát erre a válasz roppant egyszerű. Egy hatalmas sérelem ami megpecsételte az egész életemet. Ahogy a szerelmet nem viselem el magam mellett úgy a kalandokat sem. A flörtölés, csábítás viszont a kisujjamban van, nincs ellenemre egy kis bájolgás. Néha egyenesen a sors visz bele a rosszba, mint az elején mondtam mindenki saját maga irányítja a jövőjét. Attól függetlenül, hogy nem vagyok annyira makacs és ellenkező, bár a véremben van a rossz kislány stílus, de eddig sikerült valahogy mindig palástolnom, talán eddig nem volt olyan alkalom, hogy kijátsszam ezt a stílust. Az utóbbi időkben viszont sokat titkolózom a barátaim előtt, de igyekszem nem felfedni a  titkomat előttük.. kisebb-nagyobb sikerrel. Egy titok mindent megváltoztat, felborít mindent ami eddig normális volt. Viszont az első helyen még mindig az egyetem áll, és a szüleimnek sem akarok csalódást okozni, hiszen remek tanuló voltam mindig is, ezt az álomképet nem borítom fel semmiképpen sem. A manipulálás nem az én asztalom de ha a családomról vagy a barátaimról van szó akkor képes vagyok teljesen kifordulni önmagamból. Ha kell manipulálok valakit, de erre nem igen volt szükség még, tudok kegyetlen és rideg is lenni, csak éppen nem az a fajta vagyok, ezt az énemet mélyen eltemettem.
Ilyen az élet, mindenkinek két énje van, csak kérdés, hogy melyik mutatja a világ felé.