HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!





























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (29 fő) Szomb. Május 03, 2014 6:36 am-kor volt itt.
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 8:24 am by Vendég

»  ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 8:23 am by Vendég

» Elkészültem!
Csüt. Okt. 09, 2014 8:31 am by Hailey Winslow

» Hailey Winslow
Csüt. Okt. 09, 2014 8:30 am by Hailey Winslow

» London Life
Szer. Szept. 10, 2014 3:50 am by Emilia Russ

» Gitta & Ivy közös lakrésze
Szer. Szept. 03, 2014 12:06 am by Ivy Thornton

» Szaklista
Pént. Aug. 15, 2014 3:01 am by Anna Smithwick

» Avatarfoglaló
Pént. Aug. 15, 2014 2:57 am by Anna Smithwick

» Anna Smithwick
Pént. Aug. 15, 2014 1:23 am by Sosie Morgenstern


Share | 
 

 Ivy&Dexter

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar

Dexter H. Hebert
::say something : 5
::born this way : 2014. May. 14.

Theta


TémanyitásTárgy: Ivy&Dexter   Kedd Május 27, 2014 10:24 am

To reach the port we must sail, sometimes with the wind and sometimes against it, but the point is we must not lie at anchor


Egy hosszú éjszaka után végre eljött a reggel és a dobozok pakolásával illetve néhány holmi helyretevésével már készen is vagyok. Igaz még nagy munka áll előttem, nem mintha annyi csomagom lenne, hogy azt órákig kelljen pakolni, de ezt a kis titkos projektemet úgy fogom végrehajtani, ahogy a filmekben is szokták, ha már média szakos vagyok. A falam teli Ivy képeivel és a hozzá fűződő dolgokkal. Család, barátok, szeret, nem szeret, kedvenc étel, ital és minden, ami a tökéletes kiismeréshez kell. Persze ehhez társul a személyes barátságunk, amint sikerül „véletlenül” összefutnom vele a campus valamely részén.  Ami pedig nem lesz nehéz, hiszen tudom merre szokott lógni és kikkel. Szinte szakértője vagyok már az életének, tehát úgy gondolom, jól megdolgozom a pénzemért. És ez a kis dolgom tökéletes projektmunka is lehet, ugyan soha senkinek sem szabad látnia, de talán egyszer, amikor már Ivy eltűnt én pedig egy elismert rendező leszek, írok a felvételek alapján egy forgatókönyvet és megrendezem a második talán harmadik kasszasikerem. Legalábbis ez a cél és ugyebár a cél mindenek felett, meg a cél szentesíti az eszközt és mindenféle hasonló közhelyek, amivel kimagyarázhatom gonosz tettem. Ami komolyan, ha azt vesszük nem is az én tervem és nem is annyira gonosz, mint amennyire annak tűnik.

Ezekkel és ehhez hasonló összekuszálódott gondolatokkal lépek be egy kávézóba. Azt sem tudom, hogyan kerültem ide, talán a kávé illatára vezette ide a tudatalattim, amíg félig alva, félig gondolkodva sétálgattam a campuson céltalanul.

Beállok a sorba és közben nézegetni kezdem a kínálatot. De semmit nem fogok fel belőle, csupán összefolyt betűket látok. Megdörzsölöm a szemem, mire kiélesedik a kép és már tudom is mit szeretnék, éppen időben.

- Hello! Egy Jeges Caffè Americano-t szeretnék. Nagyot. – Megpróbálok visszamosolyogni a kedvesen az eladóra, de azt hiszem csak egy kávéért könyörgő, karikás szemű fiú néz vissza rá.
- 15.90 –et kérnék – mondja és már el is tűnik elkészíteni az italom. Elkezdtek kutatni a zsebeimben a pénztárcám után, de sehol nem találom, eltűnt. Elhagytam. Ez volt az első gondolatom, de aztán megpróbáltam visszaemlékezni az estémre. Pakoltam és pakoltam és még annál is többet pakoltam és nálam volt a tárcám, de aztán amikor már rendezkedtem rövidebb nadrágra váltottam, hogy ne izzadjak annyira és természetesen a pénzem a másik nadrágomban maradt. Hiszen nem terveztem, hogy eljövök ide melegítőbe, izzadtan és fáradtan hajnalban.

Égő arccal fordulok a kedves eladó hölgy felé és nagyon reménykedem benne, hogy senki nem hallotta és látta a kis szerencsétlenkedésem. Hiszen ki akarná úgy kezdeni az első egyetemi évét, hogy egyből gázos pletykák terjengnek róla? Én biztosan nem. Nekem csupán egy-két barát kéne, akikkel néha tudok beszélni, hogy ne őrüljek bele a munkámba és magányomba. A legjobb lenne, ha lehetne szobatársam, de sajnos Mr. Thornton nem engedélyezte és jobban belegondolva tényleg igazat kell adnom neki. Hiszen, hogy tudnék valakit állandó megfigyelés alatt tartani, ha mindeközben folyamatosan ügyelni kell, hogy a szobatársam meg ne tudjon semmit.
- Elnézést tudja az úgy volt, hogy…

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

Ivy Thornton
::say something : 77
::born this way : 2014. Apr. 21.
Age : 23
::where we belong : ◯ palm Bay
::one day : ◯ what makes things memorable is that they are meaningful, significant, colorful.
::wayfaring stranger : ◯ hummingbird

Sigma


TémanyitásTárgy: Re: Ivy&Dexter   Szer. Május 28, 2014 7:01 am


Dexter & Ivy


[You must be registered and logged in to see this image.]Utálom, azokat az estéket mikor nem mehetek el a barátaimmal, mert a következő napi órákra kell készülnöm, pedig semmi különös tennivalóm nincs, nem írok zh-t és nem is veszélyeztet felelés, csupán a tény, hogy lusta vagyok időközönként ezt hozza ki. Túlterhelődök és hamar felkell adnom a terveimet, azért hogy elvégezzem a rám bízott munkát, ami nem mindig hálás feladat. Akadnak viszont percek mikor kifejezetten örülök a feladatoknak, főleg ha az előhozza a kreativitásomat is. Ezért is jelentkeztem média órára, meg azért is mert sok barátom van ott.
Persze ez a megcsinálom az összes dolgot előre ötlet sosem jön össze, mert rossz szokásoktól nem lehet megváltozni.
Ha a lustaság fájna, akkor már rég ordítanék vagy, ha nem ordítanék, akkor már rég alulról szagolnám az ibolyát. De, mint minden egyes dolgot egy kávé rendesen meg tud oldani, és szívesen is öntöm magamba ezt az italt. Lehet nem egészséges, de ez nem érdekel, ameddig segít túlélni az estéket addig nekem tökéletesen megfelel, nem is kell ennél több.
Számomra egy kávé sosem elég, ez az elmélet úgy van nálam, hogy egy kávé nem kávé de két kávé még csak egy kávé, ez ilyen hülyeség, de sajnos ez így van nálam.
Ezért nem csak az estémet fejezem be kávéval, hanem a reggelemet is ezzel kezdem ezért nem is kérdéses hol talál meg az ember hajnalok hajnalán. Még az is tudja merre keressen, aki egy szót sem beszélt még velem. A kávézó a legjobb hely az egész kampusz területén, a csokis croissaantjuk is isteni így nem csoda, hogy már törzsvendégnek számítok itt.
Mosolyogva lépek be a helységbe s ahogy beteszem a lábam máris elönt az a finom érzés, amit a kávé illatának megérzésekor érzek. Alig várom már, hogy a szokás kávémat és csokis édességemet magamba tömhessem ugyanannál az asztalnál, ahol először találkoztam Jennivel, és ahol először ültünk össze mi négyen. A barátaim nagyon fontosak nekem, még a családomat is feladnám értük ha arra lenne szükség.
- Jó reggelt Darla! Ó, milyen figyelmes vagy… köszönöm szépen. – mosolyogtam rá mikor már vette is elő a szokásos reggelimet, ez az első évem de már így is kialakítottam egy tradíciót.
Odamenve az ablak melletti asztalhoz ültem le rá, és kezdtem bele az újonnan beszerzett könyvembe. Mindig van időm olyan olvasmányokkal foglalkozni melyek érdekelnek, az órákra szükségeseket általában felfalom még  a tanév kezdete előtt így azzal foglalkozhatok, amivel szeretnék. Így nem csoda, hogy akad időm George R.R. Martin remekműveivel foglalkoznom. A Trónok harca széria az egyik legjobb könyv… imádom.
Hirtelen viszont érdekes beszélgetésnek leszek fültanúja, nem direkt, hanem kevesen vannak az üzletben sőt még annál is kevesebben, ezért akaratlanul is meghallom. Felfigyelek a könyvemből és egy igen ismerős fiút látok a pultnál állni. Gondolkodás nélkül pattanok fel és megyek oda mellé.
- Mennyit kell fizetnie? – kérdezem mosolyogva Darlától, majd miután újra elmondja a kávé árát odanyújtom neki a pénzt. – Jó reggelt, egészségedre! – nézek a fiúra mosolyogva, majd visszamegyek a helyemre, hogy tovább élvezzem a reggelimet.


Δ Music:[You must be registered and logged in to see this link.] Δ Words: ??? Δ  Note: bocsiii, lesz ennél jobb is. :/ a tiéd tetszett. :3 



[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

Dexter H. Hebert
::say something : 5
::born this way : 2014. May. 14.

Theta


TémanyitásTárgy: Re: Ivy&Dexter   Kedd Jún. 03, 2014 10:59 am

To reach the port we must sail, sometimes with the wind and sometimes against it, but the point is we must not lie at anchor


Körbenézni is félek, hogy vajon hányan szerezhettek tudomást rólam. Nem akarom tudni, hogy hány ember előtt ástam meg a sírom. Nem elég, hogy új fiú is vagyok protekcióval is vettek fel ráadásul az év közepén még szerencsétlenkedem is egy sort kitudja hány ember szeme láttára. Ez olyan tipikus Bajos Csajokba illő jelenet volt, nem mintha olyan sokszor láttam volna, de egyszer minden filmet meg kell nézni még az ehhez hasonló sekélyes, tipikus amerikai filmeket is, amikről mindenki tudja, hogy mi lesz, a vége mégis izgulnak és reménykednek, hogy talán majd most máshogy alakul. Pedig nem. De akár lehetnék egy mutáns is az X-menből. Tuti, hogy az idő visszaforgatása lenne a képességem, vagy a láthatatlanná válás esetleg az idő megállítása vagy a teleportálás, hogy visszacsinálhassam ezt az egészet. Talán karma. Talán nem kellett volna elvállalnom ezt a munkát, hanem inkább tovább kellett volna hordanom a kávét a gazdagoknak.

Amint kimondtam magamban ezt a szót ki is tisztult a fejem így éppen elkaptam az ismeretlen kedves hangú lányt, aki kifizette nekem a kávét. Ám amint felé fordultam, hogy megköszönjem már nem is volt annyira ismeretlen. Hihetetlen. Ez volt az első gondolatom, amint felismertem, hogy az előttem álló szőkeség Ivy Thornton, a munkám, a célpontom és mától kezdve az életem is – leszámítva persze a filmezést és az írást, no meg a többi hobbim -. Hihetetlen, hogy a sors ennyire megkönnyíti az életem, talán tényleg karma csak éppen végre a jó dolgokat kapom a sok munkáért cserébe. Hiszen mennyi esélye van annak, hogy hulla fáradtan az agyam elvezet Ivy kedvenc kávézójába pénz nélkül pont abban az időben, amikor Ő is ott van és még ráadásul nem is bal lábbal kelt fel és segítőkész ismeretlenekkel?
Ha jó matekos lennék, most biztosan kiszámítanám az esélyeim százalékba, de nem annak születtem. Utálom a matekot az én asztalom a művészet. Ivy asztala pedig az ablak mellett helyezkedik el és illene végre megköszönnöm, hogy kisegített. Még mindig a pultnál állva Ivyt bámulva összeszedem minden maradék energiám és elindulok felé, hogy megálljak az asztala előtt.

A lányt egy könyvel, a kezében találom, majdnem meg is fordulok, nem akarom zavarni, de aztán rájövök, hogy ennél jobb esélyem nem lesz egy társalgásra. Plusz, ha nem köszönöm meg, amit értem tett még a végén bunkónak fog hinni és többet szóba sem áll velem. Így megköszörülöm a torkom és beszélni kezdek.
- Szép jó reggelt kedves idegen! Nem akarlak zavarni csupán el szeretném rebegni hálám, amiért megmentetted az életem és a társadalmi életem is. Hiszen a kettő ugyebár két külön dolog.  Amúgy Dexter vagyok, az új fiú gondolom nem hallottál még rólam, hiszen nem egy középiskolába vagyunk már, de azért szeretném megmagyarázni a történteket. Tudod, általában hordok magammal pénzt csak éppenséggel egész éjjel költöztem és otthon felejtettem a kávé iránti vágyakozásom közben. – a kis monológom után rájövök, hogy túl sok az infó is elhallgatok, és csak mosolygok és várom, válaszát közben pedig fürkészem, mint is olvashat. Trónok Harca. Igencsak jó ízlésre vall bár erre a tényre már a tanulmányozásából rájöttem. Meg arra is, hogy ő mégsem az a kis gazdag fruska, akinek először gondoltam. De ettől még nem fog eltántorítani az álmaimtól, hiszen ő úgyis megkaphat mindent és még csak meg sem kell dolgoznia érte anyuci meg apuci kifizeti, ha bármi rosszul sül el az egyetemi tanulmányaival.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

Ivy Thornton
::say something : 77
::born this way : 2014. Apr. 21.
Age : 23
::where we belong : ◯ palm Bay
::one day : ◯ what makes things memorable is that they are meaningful, significant, colorful.
::wayfaring stranger : ◯ hummingbird

Sigma


TémanyitásTárgy: Re: Ivy&Dexter   Kedd Jún. 10, 2014 8:08 am


Dexter & Ivy


[You must be registered and logged in to see this image.]A saját kis világomban mindig remekül érzem magam. Olyankor kikapcsolok és csak párszor figyelek fel azokra a dolgokra melyek körülöttem történnek. Legtöbbször ez későn történik meg, de nem is baj. Nem kell nekem mindig mindenről tudnom, szeretek ilyen téren tudatlan maradni.
Szerencsémre semennyire sem hasonlítok a szüleimre akiket mindig minden érdekel még az is, hogy hány centit nőt a haja a gyereknek az utolsó mérés óta, ami tegyük fel két órával ezelőtt volt. A tudás hatalom elven működnek az én kedves szüleim, de ilyesfajta tudás nekem nem kell. Inkább ne tudjam azt, hogy XY kivel feküdt össze a tegnap és hogy hol, mert legalább tiszta maradhatok. Zsarolni embereket meg nem szeretek, a pletyka sem az én asztalom így ezeket a tevékenységeket nem folytatom.
Egy dolog minden körülmények közepette megtalálható nálam, ez pedig nem más, mint egy jó könyv. Rengeteget olvastam még általánosban utána a középiskolában is folytattam, de mostanra örülök annak, ha jut két perc szabadidőm, hogy élvezhessem ezt a hobbimat. A barátaim nem igen adnak egy perc nyugalmat, mindig elhúznak valamerre én pedig nem ellenkezem hiszen szeretek velük lenni meg amúgy sem vagyok az a bent ülős típus, így jól esik kimenni.
Minden vágyam egyszer olyan híressé válni, mint ők. Szeretném, ha több száz ember forgatná a könyveimet a kezük között, cserélgetnék, behajtanák a kedvenc történésüknél az oldalt. Még az sem zavarna, ha fanfictiont írnának róla mert szerintem még én is olvasnám őket és jókat nevetnék… mindez csak álom, nem fog összejönni semmi. Mégis itt vagyok az egyetemen, irodalmat tanulok és írom a dolgokat… A szüleimmel harcolni remek dolog, de úgy néz ki ők fognak győzni, mert ha nem fogok tudni elhelyezkedni akkor a csata elvan döntve.
Sóhajtva dőlök hátra, egyet lapozva a könyvemben mikor is érdekes dolognak leszek fültanúja. Eltudom képzelni milyen totális égés lehet neki az, hogy a pénztárcáját a szobájában felejtette és most magyarázkodnia kell. Ha rossz lennék, akkor nem segítettem volna neki, de mivel én vagyok Thor felesége, Hulk és Tony Stark szeretője kötelességemnek érzem.
A sikeres akcióm után pedig egyből visszaülök a helyemre és a könyvembe bújok vissza, mint a csiga mikor veszélyt érez. Igazából kevés olyan személy van, akivel beszélgetés közben nem jövök zavarba, de azt hiszem ezzel a fiúval nem igen tudnék elbeszélgetni. A legérdekesebb résznél járok, a Red Wedding érdekesnek hangzik amikor is bum, valaki megáll az asztalom előtt. Kérdőn pillantok fel rá és azt hiszem még a lélegzetem is elakad. Nem, ez nem olyan szerelem első látásra dolog, csupán a mosolygós fiú képe ihletet adott.
Mosolyogva hallgatom a kisregényét, amit két másodperc alatt darál el nekem. Pedig aztán nekem nem kéne magyarázkodnia senki, nem várok el ilyeneket főleg nem egy idegentől.
- Nem kell magyarázatot adnod Dexter, nem a diri vagyok vagy a szüleid. Csak egy egyszerű lány, aki korán reggel egy kávét iszik a megszokott helyén. – mosolyom még mindig az arcomon van, nem fog onnan eltűnni.
- Nem ülsz le? Ha nincs kedved nem muszáj, nem kell az első emberrel összebarátkoznod, nem vagyok érdekes szóval… - egyre gyorsabban beszélek meg butaságokat is mert nem áll be a szám, csoda, hogy még a cipőméretemet nem tudja.
- Jaj, de neveletlen vagyok.. elfelejtettem bemutatkozni. Ne haragudj… Ivy Thornton vagyok.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Ivy&Dexter   

Vissza az elejére Go down
 

Ivy&Dexter

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
HOLLIS UNIVERSITY :: Üzletek/Boltok-