HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!





























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (29 fő) Szomb. Máj. 03, 2014 6:36 am-kor volt itt.
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 8:24 am by Vendég

»  ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd. Nov. 25, 2014 8:23 am by Vendég

» Elkészültem!
Csüt. Okt. 09, 2014 8:31 am by Hailey Winslow

» Hailey Winslow
Csüt. Okt. 09, 2014 8:30 am by Hailey Winslow

» London Life
Szer. Szept. 10, 2014 3:50 am by Emilia Russ

» Gitta & Ivy közös lakrésze
Szer. Szept. 03, 2014 12:06 am by Ivy Thornton

» Szaklista
Pént. Aug. 15, 2014 3:01 am by Anna Smithwick

» Avatarfoglaló
Pént. Aug. 15, 2014 2:57 am by Anna Smithwick

» Anna Smithwick
Pént. Aug. 15, 2014 1:23 am by Sosie Morgenstern


Share | 
 

 Jessica Edwards

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar

Jessica Edwards
::say something : 8
::born this way : 2014. Apr. 27.
Age : 22
::where we belong : Florida
::one day : Háborúskodás helyett, szeretkezz!

Kappa


TémanyitásTéma: Jessica Edwards   Vas. Ápr. 27, 2014 9:27 am

Jessica Edwards

Ha vannak ellenségeid, valamit nagyon jól csinálsz.


Teljes név: Jessica Edwards
Becenév: Jess
Születési hely és idő: Boston, 1994. április 10.
Play by: Arielle Kebbel
Csoport: Kappa/társadalom tudomány szak
Érdeklődési kör: földrajz, történelem, kirándulás, divat... na meg természetesen a férfiak
Kapcsolat a családdal: A családommal elég könnyű kijönni, ha azt teszem, amit ők akarnak. Én pedig azt teszem, mert hát, első a családi béke. Volt már persze olyan is, hogy ellenszegültem, és olyankor meg is szívtam keményen. Vagy megvonták tőlem a pénzt, pedig az aztán van dögivel, vagy csak simán nem szóltak hozzám. Az utóbbi talán még rosszabb is volt mindig. Az apámnak van egy nagyon sikeres cégje, az anyám pedig Boston legjobb ügyvédnője. Gondolom mondanom sem kell, hogy mindig mindenem megvan, amit csak kívánok, és ez elég izgalmas is. De ha jobban belegondolsz, annyira azért még sem. Mert nehéz barátokat szerezni. Olyan barátokat, akik azért szeretnek, aki vagyok, és nem azért, mert a szüleim tele vannak pénzzel.
Van három bátyám is, akiket annak ellenére, hogy néha elég bunkók, de imádom. James a legidősebb, 25 éves. Ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy nem kér a szüleim befolyásából, és nem csinálja azt, amit ők mondanak. És élő példa arra, hogy tökéletesen a lábára tudott állni egyedül is. 21 éves volt, amikor Floridába költözött, és egy egyszerű báros ként dolgozik azóta is. A szüleim persze megszakították vele a kapcsolatot, még csak nem is sejtik, hogy abban a városban él, ahol az én egyetemem is van. Mindig is vele jöttem ki a legjobban, nála is lakom.
Aztán ott van Peter. 23 éves, az apám mellett dolgozik a cégénél, de ő is gyakran jár Floridába, és látogatja Petert. Persze mindezt titokban, hiszen nem akarja a szüleinket maga ellen fordítani. Ő az a testvérem, akit sokszor fejbe tudnám vágni, valami jó kemény dologgal, csak azért, hogy néha észrevegye, hogy felnőttem. Még mindig úgy kezel, mint egy kislányt, amit egyáltalán nem szeretek. Bár azért sokszor jól jön, mert bármikor, bármi probléma van, rá biztosan számíthatok.
Na és végül ott van Brian. Ő 21 éves, és ott jár egyetemre, ahol én, csak Ő éppen a művészettel foglalkozik. Rengeteget marjuk egymást, de azért szeretem. Természetesen az a rossz szokás azért benne is megvan, ami a másik kettőben. Mindig mindenhol szemmel tart, és mivel egy helyen tanulunk, neki van talán a legkönnyebb dolga.

Ez vagyok én: Az, hogy ki vagyok, igazából azon múlik, hogy ki kérdezi. Van aki szerint, egy elkényeztetett liba, aki nem tud soha uralkodni magán, és akinek soha senkihez nincs egy jó szava sem, de olyan is vagyok, aki mindennek az ellenkezőjét látja bennem. Barátságos, kedves, megértő, szófogadó. Az igazat megvallva, én mindig mindenkivel úgy viselkedek, ahogyan azt az illető megérdemli. Nagyon könnyen szeretek meg bárkit, de ha egyszer az ellenségemmé válsz, akkor nincs bocsánat. Eléggé bosszúálló típus vagyok, és mint már azt említettem korábban is, három bátyám is van. Nem éppen a zsebemben hordom a kezem, ha a szükség úgy hozza, bármikor és bárkivel szemben képes vagyok megvédeni magamat. Ha meg mégsem jönne össze… akkor még mindig ott vannak a testvéreim. Nem igazán félek semmitől, kivéve a pókokat, meg az amolyan csúszó-mászó nyavalyákat. Azokkal ki lehetne űzni a világból.
Elég szókimondó természetem van, ami a szívemen a számon. Előbb mindig cselekszem, és csak azután gondolom végig a dolgokat. A szeretteimért bármire képes vagyok, az ellenségeimmel viszont sosem vagyok megértő. Szeretek borsót törni az orruk alá.
Gyűlölöm az olyan lányokat, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy felhívják magukra a figyelmet. Nem mondom, én is szeretem, ha felfigyelnek rám az emberek, de sosem esek túlzásokba. A leginkább talán Evangeline-t gyűlölöm, akit ha tehetném minden nap csak rugdosnék. De hát nő vagyok, és annak módja szerint is kell viselkedjek.
Annak ellenére, hogy utálom a szőke libákat, én is szőke vagyok, bár van néhány barna hajtincsem is, amitől egy kicsit különbnek érzem magma náluk. A szemem színe is barna, és mindig divatosan öltözök, amit természetesen a szüleimnek köszönhetően meg is engedhetek magamnak. Van a nyelvemben és a köldökömben piercing, valamint van egy tetoválás a nyakamnál, a következő szöveggel: „Háborúskodás helyett, szeretkezz!”
Röviden ennyit rólam, de ha kíváncsi vagy még valamire, ismerkedj velem!


Kinga - 17 - jó pár év - nincs


story of my life

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tökéletes életem van, mert nincs az. De valahogy mégis tökéletesen megvagyok vele elégedve. Anyuci és apuci szeme fénye, pláne, mivel nem csak a legkisebb vagyok a családban, de a három testvérem után még az egyedüli lány is. Ez azért egy részből még izgalmas is, viszont hátránya is van. Utálom amikor úgy kezelnek, mintha valami taknyos 10 éves kislány lennék, akire folyton kell vigyázni. De ami még ennél is bosszantóbb, hogy folyton alábecsülnek... De most komolyan Van három nagy tesóm... biztosak lehetnek abban, hogy bárkivel szemben képes vagyok megvédeni magamat. Ezt számtalanszor bizonyítottam is.
A szüleim kiskorom óta arra neveltek, hogy igazi úri hölgy legyen belőlem. Mindig mindenből a legdrágábbat vették, mindig mindenhová elvittek, ahová éppen menni akartam, bejártam a fél világot. A testvéreimmel ellentétben, akik folyton próbáltak velem is úgy viselkedni, mint fiú lennék. Folyton verekedni tanítottak, és mindig kocsikáztam velük. Nagyon ritkán játszottam a babáimmal, amit igaz, hogy mindig megvetettem, de csak azért, mert biztonságban éreztem magam, ha a szobám tele van játékokkal. Valahogy sokkal jobban érdekeltek a fiús játékok. Nyilván ez azért van, mert a testvéreim mind hímneműek. Amíg olyan kicsi voltam, még barátaim sem igazán voltak, mivel 11 éves koromig magántanuló voltam, mivel elég sokat betegeskedtem. A szomszéd lány jött át hozzám mindig játszani, de ki nem állhattam. Folyton hisztizett, és mindig babáznom kellett vele, vagy éppen azt játszottuk, hogy tündérek vagyunk. Ha meg nem azt csináltam amit mondott, akkor sírni kezdett. Én meg utáltam, ha valaki sír, főleg akkor, ha miattam. Ilyenkor mindig valamelyik bátyám jött a segítségemre, és addig ökörködtek a lánnyal, amíg az haza nem ment. Nem tudom, hogy valakinek, hogy lehetett ilyen idétlen természete, de szerencsémre kis idő után elköltöztek Pheonixbe. Azóta se találkoztam vele többet, ami még jó is, mert biztos vagyok benne, hogy nem a barátaim közé tartozna, főleg, ha megvan még az a jó szokása, ami volt. Bár az ilyen elkényeztetett, egyke gyerekek sosem változnak. Ezt onnan tudom, hogy az Egyetem, ahová most járok, tele van ilyennek.
Amikor normális iskolába kerültem, azonnal sikerült is beilleszkednem a hozzám hasonló, elit gyerekek közé. Rengeteg barátot szereztem, és imádtam iskolába járni. Igaz, hogy a testvéreim is mind oda jártak, de valamiért, sosem mutatkoztak velem nyilvánosan, és folyton bunkók voltak velem. Az okát sosem tudtam meg, de nem is érdekelt igazán. Nem volt rájuk szükségem. És az, hogy eláruljam őket? Hát nem.. annál mindig is sokkal ravaszabb voltam, folyton kitaláltam valamit, amivel bosszantani tudtam őket.
13 éves voltam, amikor az első barátom lett. Két hónapot voltunk együtt, és a kapcsolatunk végéről csakis a testvéreim tehettek, mert megfenyegették, hogyha ágyba talál vinni, akkor rossz vége lesz. Mindezt persze csak később tudtam meg, de akkor már nem is érdekelt. Egyébként a srác akkor volt végzős, én meg nyilván nem csak 13-nak néztem ki. És naná, hogy az volt a legfőbb célja, hogy lefektessen. De mivel tudta, hogy nem szabad, inkább dobott. Idióta, állat.
14 éves koromban vertem meg egy srácot, aki nem méltó szóval illetett. Ribancnak nevezett, pusztán azért, mert közöltem vele, hogy semmi esélye sincs. Neki pedig ez nem tetszett, de hamar elláttam a baját. Felnyomtam a falra,  aztán püfölni kezdtem, ahol csak éppen értem. Briannak kellett lefognia, de szegény srác még tőle is kapott vagy kettőt. Természetesen mindhárman a dirinél kötöttünk ki. Briant kicsapták 3 napra a suliból, mivel kicsit durvábbat ütött a kelleténél, én meg két hétig minden délután bent kellett maradjak és segédkezzek a takarító nőknek. A kis gyökér meg persze megúszta. Vagyis annyira mégsem, mert ha jobban átgondolom, hogy mennyi verést kapott... amit amellett és és a bátyám kaptunk semmiségnek tűnt. Azt hiszem, hogy a testvéreim itt kezdtek csak igazán lányként kezelni. Folyton a nyomomban loholtak, és ha bárki is, aki fiú volt, akárcsak  hozzám is szólt, azonnal jöttek. Egy idő után már olyan messzire eljutottak, hogy egy hímnemű lény sem volt hajlandó szóba állni velem az idióta testvéreim miatt. Gondolom senki meg sem lepődik azon, hogyha azt mondom, hogy még sosem voltam szerelmes. De hát, hogy is lehettem volna? Igaz, hogy volt mikor megszabadultam tőlük, és sikerült úgy elmennem bulizni, hogy nem találtak rám, és ott tudtam pasizni, de egyikkel sem volt valami komoly. A szüzességemet is egy buliban veszítettem el, amiről a testvéreim még mindig nem tudnak. Abban a hittben élnek, hogy a kis hugicájuk egy szentike. Bár szerintem már mindegy is lenne, hiszen annak a srácnak még csak a nevét sem tudtam meg soha.
17 éves koromban jöttem rá, hogy mi az, ami igazán érdekel. A földrajz, meg a történelem. Minden vágyam, hogy egyszer csillagász legyek, ezért is döntöttem úgy, hogy tovább megyek egy egyetemre, ami Floridában van. Na nem mintha lett volna más választásom, mivel a szüleim is oda jártak. Ezért én is kénytelen vagyok, de ezt valahogy mégsem bánom. Az egyedüli dolog, ami egy kicsit idegesít az az, hogy muszáj nekem a Kappások közé tartozni... mert, hogy is néznék ki egy másik csoportban, nem igaz? Na meg van néhány olyan személy is, akikkel legszívesebben megetetném a hajukat. Ilyen lány például Evangeline Mcabby is. Bocsánat... mit mondtam? Lány?! Nos az igazság az, hogy arról a... személyről bármit ellehet mondani, csak éppen azt nem, hogy „lány”. Inkább egy hárpia... vagy boszorkány... vagy kígyó. Vagy bárhogy lehet nevezni, de lánynak biztosan nem. Nos... ez a csitri amióta az Egyetemen vagyok, azóta keseríti az életemet. Csak a probléma az, hogy még nem tudja, hogy kivel kezdett ki. És az én türelmemnek is van határa, amit lassan lassan át fog lépni, ha így folytatja. Élvezettel fogom kifesteni a pofikáját, és nem fognak érdekelni a következmények sem.
Egyébként nem lakom az Egyetemen. Brian is meg én is James-nél élünk, amiről természetesen a szüleink nem tudnak. A pénzt meg amit az egyetemre küldenek, azt magunkra költsük, valamint besegítünk legnagyobb bátyánknak a kaja vásárlásba, meg ilyenek. Mostanában egyre gyakrabban látogat meg Peter is, így gyakran van az, hogy közös programokat csinálunk. Az igazság az, hogy imádom a testvéreimet. Egy jó ideje már, hogy nem avatkoznak bele az életemben, de azért tudom, hogy bármikor számíthatnék rájuk, ha bajban vagyok.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

Amabell Lewis
::say something : 293
::born this way : 2014. Apr. 12.
Age : 24
::where we belong : a Hollis egyetem Sigma házában megtalálsz ; )
::one day : I hate everything about you... why do i love you?
::wayfaring stranger : ζ ○ sweet disaster ○ ζ

Sigma


TémanyitásTéma: Re: Jessica Edwards   Vas. Ápr. 27, 2014 9:50 am

Elfogadva!

Nahát kisanyám Very Happy Te nem vagy semmi. Kappás létedre bírlak és egyébként gratulálok, mert tökéletes lett a kari *.* (én álmodtam meg xD ) Szóval, elfogadom a karakterlapod Razz Lefoglalhatod az avid és indulhat a játék ^^ Érezd jól magad. Remélem, majd összefutunk Wink

ϟ Avatarfoglaló
ϟ Szaklista
ϟ Játékostárs kereső




A kis dolgok a legértékesebbek - egy halk szó, egy pillantás, egy mosoly.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Jessica Edwards

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jessica Drew / Póknő
» Jessica Stam

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
HOLLIS UNIVERSITY :: karakterek :: elfogadottak :: Kappa tagok életrajza-