HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!





























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (29 fő) Szomb. Május 03, 2014 6:36 am-kor volt itt.
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 8:24 am by Vendég

»  ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 8:23 am by Vendég

» Elkészültem!
Csüt. Okt. 09, 2014 8:31 am by Hailey Winslow

» Hailey Winslow
Csüt. Okt. 09, 2014 8:30 am by Hailey Winslow

» London Life
Szer. Szept. 10, 2014 3:50 am by Emilia Russ

» Gitta & Ivy közös lakrésze
Szer. Szept. 03, 2014 12:06 am by Ivy Thornton

» Szaklista
Pént. Aug. 15, 2014 3:01 am by Anna Smithwick

» Avatarfoglaló
Pént. Aug. 15, 2014 2:57 am by Anna Smithwick

» Anna Smithwick
Pént. Aug. 15, 2014 1:23 am by Sosie Morgenstern


Share | 
 

 Charles Shepard

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Charles Shepard   Pént. Május 24, 2013 10:33 pm






Charles Macon Shepard
Why does she know she gotta move so fast
Love is progress if you could make it last


23; civilians; francisco lachowski; egyedülálló; charlie, chuck;



Változás ¤ Nem, nem történt semmi ilyesmi a börtön után. Vagy talán csak minimális mértékben és nem is olyan szembetűnő. Anyám azt várta, hogy agyontetovált, mocskos szájú szemétládaként lépek ki a rácsok mögül, míg apám azt remélte, hogy ott döglök meg bent. Egyik sem jött össze, mivel azon kívül, hogy tanultam a hibámból, aligha lettem másabb.
Makacsság ¤ Ó, hát figyelj... ha te azt mondod, hogy jobban tennénk, ha nem vernénk meg azt a tagot, mert holnap negyedmagával jön majd ellenünk, hát fuss! De az biztos, hogy én nem fogok. Természetemből fakadóan intek nemet arra, amit mások tanácsolnak és helyette saját fejem után megyek. Szeretek magam dönteni a dolgaimról, azt pedig utálom, ha beleszólnak az életembe.
Felelőtlenség ¤ Elmondjam, mi volt az? Összefeküdni Chanellel. És még mi? Teherbe ejteni őt... vagyis inkább gumi nélkül szexelni. A jól ismert "te szeretsz úszósapkában zuhanyozni?" dumával jöttem és beadta a derekát. Nem tartom magam hibásnak, az viszont szintén felelőtlen döntés volt részemről, hogy hagytam eljárni a kezemet felette. Nem szabadott volna megütnöm... nem szabadott volna magamra vívnom a haragját és akkor most nem lennénk fasírtban. Hm, ez talán enyhe kifejezés a gyűlöletre, amit nyilván most irántam táplál.
Kitartás ¤ Nem szokásom feladni. Soha, semmit sem hagyok annyiban, ha egyszer már belementem vagy elvállaltam. Tűnhet bármennyire is lehetetlennek a küldetés, nem vagyok hajlandó legyinteni rá, csak azért, mert nehéznek látszik vagy elsőre nem megy. Próbálkozok, teszek a sikerért. Általában meghozza gyümölcsét a kemény munka.
Ész ¤ Csakugyan nem állíthatom magamról, hogy zseni vagyok és hogy Einstein megirigyelhetne, de határozottan számíthatok az agyamra, ha arról van szó. Szeretek az elmémre hagyatkozni, ezzel kerülve a megerőltető dolgokat, viszont ha az cserben hagy, nem vagyok rest fizikailag akcióba lendülni.
Önzőség és énközpontúság ¤ Kövezzenek meg! Vessenek máglyára! Nekem aztán oly mindegy, hogy ki mit tenne büntetésül csak azért, mert a saját érdekeimet helyezem előtérbe és nem másokét. Fogalmuk sincs, miért van ez így. Fogalmuk sincs róla, hogy az apám egy lusta, részeg disznó, anyám meg retteg tőle, hogy mikor veri őt félholtra. Apám mellett megtanultam csak magamra koncentrálni... a céljaimra és vágyaimra. Arra, hogy főként nekem legyen jó és ne a többieknek. Lehet, hogy ugyanolyan leszek, igen. Talán a génjeimben van, de teszek rá. Amin nem lehet, azon nem tudsz változtatni, bármennyire is tepersz.

Frizura ¤ Azt hiszed, ilyen jól néz ki akkor is, mikor egy kiadós alvás után felkelek. Úgy gondolod, hogy nem kell belőni, nem kell vele vacakolni, mert minden erőlködés nélkül tökéletesen festenek ezek a gesztenye színű tincsek. El kell, hogy szomorítsalak, mert alaposan megszenvedek hajkoronámmal minden nap, mikor a tükör előtt macerálok vele, nehogy valami utcaszökevénynek nézzenek. Habár, őszinte leszek, mióta szabadultam sokkal kevesebb időt ölök a külsőmbe és magasról teszek arra is, hogy mit vegyek fel. Elhanyagolom magam, bár az igényességnek még mindig őszinte híve és gyakorlója vagyok.
Arc ¤ Nem panaszkodom. Férfias, határozott és karakteres vonásokat örököltem attól a szarházitól, akit az apámnak nevezek. Női tekintetek milliói akadnak meg rajtam és borostával ívelt, szépen metszett arcomon. Teljes mértékben meg vagyok vele elégedve, ahogy szemeim sötét, csokoládé színben ázó árnyalatával is.
Testalkat ¤ Mivel mással ütheti el a sitten az ember idejét, ha nem edzéssel? Rengeteget foglalkoztam bent azzal, hogy jó kondícióban legyek, mire szabadulok, főleg mert nem akartam holtan végezni Chanel barátai által, akik nyilván gyűlölnek a történtek miatt. Nem félek, korántsem... Nem arról vagyok híres, hogy megfutamodjak szóval állok elébe, barmok! Körülbelül száznyolcvan centi magas vagyok, széles vállaimat és izmos lábaimat pedig bármelyik pipaszár lábú divatmajom megirigyelhetné.
Stílus ¤ Nem meghatározott, nem vagyok semminek sem e téren a híve. Azt veszem fel, ami úgy hiszem, jól néz ki és ami előnyös számomra. Bár, aligha tudnának olyan ruhadarabot mondani, ami ne állna jól nekem. Kedvelem a lezser farmer-póló összeállítást, ugyanakkor ha megköveteli a helyzet, inget húzok magamra vagy öltönyt szedek elő a gardróbból. Sosincs ellenemre az öltözködés és az igényes, elegáns megjelenés. Kiegészítők terén nem vagyok a toppon, nem szokásom órát, nyakláncot vagy akárcsak karkötőket is hordani.




"Persze, hogy hiszek lány és fiú közti barátságban. Létezik... már láttam."

Levágódok Chanel mellé a kanapéra és kiveszem kezéből a pattogatott kukoricát. Egy vigyorral az arcomon sandítok felé, mire ő bosszúsan oldalba könyököl, de végül is nevetve nézi tovább a filmet. Mi lenne velem nélküle?
Azt az elvet vallja, hogy egy férfi agya nem a farkában van, tehát nem kéne azzal gondolkozniuk. Gondolkoznunk. Nem értem néha, hogy miért vesz egy kalap alá az exeivel, akik átverték, kihasználták és aztán megtörten támaszkodik rám... A lelki szemetesládára. Na jó, ez erős túlzás. Sosem voltam egy papucs alkat, engem nem lehetett kihasználni és belém üríteni. Vagy foglalkozol velem, vagy húzol a francba és nem csak arra használsz fel, hogy rosszabb napjaidon legyen kinek panaszkodnod! Chanel nem ilyen. Kölyökkorom óta barátok vagyunk és ő az a csaj, akiről soha egy rossz szót nem ejtenék a haverok előtt. Tisztelem és szeretem... meg effélék. Fontos számomra, de tényleg.
- Miért nézünk minden péntek este ilyen baromságokat? - mutatok egy kukoricával kezemben a képernyőre, amin egy nyálas szájú fickó térdel gyűrűvel a kezében egy nő elé. Homlokomat ráncolom.
- Kéthetente. Múltkor te választottál - rám se néz, a képernyőn függ tekintete - Egyébként ez színtiszta romantika. Művelődj! - vállával vállamnak koccan, mire felsóhajtok... Nők. Mintha nem lenne elég tapintat és romantika bennem így is!

"Kedves Charlie, a farkad nem pendrive, amit minden gépbe bele kell dugni!"

Egy piros pohárral a kezemben szlalomozok az emberek közt és ingerülten lököm félre olykor az egyiket. Oké, nem az ő hibájuk, hogy apám már megint hulla részeg otthon és ismét velem ordibált. Lenyugszom, megfogadom, hogy pár percen belül visszanyerem hidegvérem és kitisztult fejjel lépek Chanel elé... majd később. Egyenlőre a tisztulás fázisát élvezem és kortyolom, kortyolom, kortyolom a vodkát. Hm, egyre finomabb, pedig alapjáraton hányingert kapok tőle.
- Charlie bébi! - Lacie borul nyakamba és rögtön arcon csókol. Egy falatnyi forrónadrágban és egy sárga topban feszíti testét testemnek és én nehezen uralkodom magamon, köszönhetően az alkoholnak - Azt hittem már nem jössz. Örülök, hogy dobtad Saraht, az a csaj egy ribanc volt! - morogja fülembe, majd hátrébb lép, hogy szemügyre vegyen.
Nos, szögezzük le, hogy Sarah csak egy futó kaland volt. Igen, tizenhat vagyok és egyre több szerepet tölt be a szex az életemben. Szexelek Sarahval. Szexelek Graceszel. És most következik Lacie. Minden porcikám érte remeg azért, mert túl sok vodkát döntöttem magamba. Az Istenért!
Szemem sarkából kiszúrom Chanelt egy srác társaságában. Felém pillant és szemforgatva bök fejével a spicces pasas felé. Nevetek rajta egy sort, aztán azon kapom magam, hogy Lacie ajkai ajkaimmal játszadoznak. Kezem már pólója alá is csúszik, végül behátrálok vele egy üres szobával. Lekapja pólóját. Basszuskulcs, nincs rajta melltartó! Az én fejemben pedig csak az lüktet, hogy a kis akciómat Chanel is végignézte. Biztos egy szemétládának tart...

"Igen, most már tudom, hogy csak akkor érdemes lyukra játszani, ha már engedélyünk is van a pálya használatára."

Nem tudom, hogyan fordultak át az érzéseim egyszer csak szerelembe. Aki ismer, tudja milyen nehezen csavarják el a fejemet és főleg nem tudnak olyasmire kényszeríteni, amit nem akarok megtenni. Chanel mégis megteszi anélkül, hogy erőszakos, akaratos és hisztis lenne. Van benne valami, amitől akarom őt és nem csak a barátomnak, hanem többnek annál. Sajnálom, hogy csak most veszem észre, mennyit jelent nekem valójában, mikor már a tizenhetedik életévemet töltöm. Fogcsikorgatva gondolok a palikra, akik mellett láttam őt és akiknél ezerszer jobbat érdemelt.
- Nem tudok már csak a barátod lenni - súgom és kezénél fogva húzom közelebb magamhoz.
Furcsa mentaillat lengi körbe gyerekkori barátomat, jelenlegi szívszerelmemet és nem tudok betelni vele. Próbálok mélyebbre és mélyebbre fúrni azokban az íriszekben, hogy többet tudhassak róla és lényéről, de nem megy. Kis titokzatosságot mindig hagy magának... falak előttem, de csak pár centis vastagsággal, hogy bármikor áttörhessem őket, ha akarom. Akarom!
- Bízhatsz bennem - már csak ajkai közé súgom és kezeimet derekára csúsztatom. Tenyerem fenekére csúszik, iszonyat gyengéd vagyok, pedig nem szokásom annak lenni.
Óvatosan terelem őt az ágy felé, majd elfekszünk rajta, én úgy, hogy testének minden porcikájához gondok nélkül férjek hozzá. Mellkasa egyenlőtlenül emelkedik és süllyed, bár nem aggódom. Tudom, hogy mindez csak az izgatottság miatt van. Alsó ajkamra harapva nyúlok pólója alá, végigsimítva bársonyos bőrén, feszes, lapos hasán. Eszméletlenül kívánom és ez a vágy vegyül a szerelemmel. Mámoros érzés, nem tudok lemondani róla... nem érdekel, hogy kockáztatom a barátságunkat.

"A gyerek nem akkor születik, mikor elszakadt az óvszer, hanem mikor felelősségteljes döntést hoz két ember."

Megrökönyödve állok előtte és nem tudok mit mondani. Hány hete is van már annak az estének? Három vagy négy? Azt hittem, minden oké lesz. Óvszer nélkül dugni nem nagy cucc... nem fújtam fel az ügyet, de most van ez a dolog. Van ez a gyerek. Van? Biztos ez? Nem csak megjátssza, hogy vele maradjak és magához láncoljon? Hallottam már ilyenről és nem nagyon fűlik a fogam egy hazugsághoz. Neeem, Chanel nem ilyen.
- Mi a sz*rról beszélsz? - szűröm fogaim közt és gesztenye szín tincseimbe túrok idegességemben - B*szd meg... B*szd meg, b*szd meg, b*szd meg! - fel-alá járkálok és közben gondolkodom.
Ő a hibás! Mi a f*szért nem mondott nemet? Ha már hagyta megdugni magát, miért nem volt eszében a gumi? Áh, miről beszélek?! Miért nem erőszakoskodott miatta, ha már én ragaszkodtam a mellőzéséhez? Hülye, normálatlan, eszetlen picsa!
- Oldd meg, Chan! Ez nem az én dolgom... Nekem nem kell még gyerek, nem akarok apuka lenni és k*rvára nem fogok gyerektartást fizetni, megértetted? - mutatóujjamat rángatom előtte, figyelmeztetve őt ezzel - Vetesd el vagy bánja a tököm... - vállat vonok, úgy beszélek vele, mint még soha. Miért? Gőzöm sincs róla, de dőlnek belőlem az undorítóbbnál undorítóbb szavak.

"És nem zavart, hogy középen nyomom a fogkrém tubusát, és magadban átkoztál csak ha letéptem az új ruhád."

Kedves Chanel Shields! Három évvel ezelőtt azt kívántam, bárcsak benned rohadna el a gyerek és magával együtt rántana téged a halálba! Azt akartam, hogy valaki jól átverjen és magadra maradj. Szerettem volna, ha te is olyan ideget érzel magadban, amitől majd felrobbansz... mint én, mikor közölted, hogy teherbe vágtalak aznap este. Igazad van, tényleg megváltoztam és tényleg durvább lettem. Jól látod a helyzetet, mocskosan beszélek... de téged már nem bántanálak többet.
Két hete szabadultam. Újra szabad vagyok. Szépen elintézted nekem, hogy három évig bent rohadjak a rácsok mögött, de visszatértem és első dolgom, hogy felkeresselek. Meg akarom köszönni neked ezt a három mocskos esztendőt, amit neked és a kedves családodnak köszönhetek. Nem értem, mire volt jó, nem értem, miért fújtad fel azt, hogy verlek... Más családban is veri a férj a feleségét nem? Jobb volt a sitten látni? Jobb volt, hogy szenvedtem és rám járt a rút? Nézz rám, változtam?! Ugyanaz vagyok, csak tanultam a hibáimból.
A te kedvedért tudnék visszavenni a mostani stílusomból. Ha akarod, olyan édes-kedves-drágalátos-romantikus-nyálasszájú papucs leszek, amilyet régen szerettél volna, csak sosem kaptál meg, mert olyan hapsi nem létezik vagy ha létezik is, hát semmibe veszik. Na jó, ne essünk túlzásba! Ilyet nem várnál el, ugye? Remélem, hogy nem akarsz ilyen ócska pasast magad mellé. De a bocsánatodért esengenék egy sort, ha nem bánod. Akarlak, téged meg a gyereket is. Gondját viselem, szeretem is, ha muszáj, mert rád szükségem van. Hisz' barátok vagyunk, emlékszel még? Többek is voltunk még egyszer, nagyon rég. Szükségem van rád... az újrakezdésre... a megbocsájtásra. Nincs kihez fordulnom, had támaszkodjak meg kérlek rajtad, most, hogy egy senkinek érzem magam!



tudodte; 4 év; 17; lolita m.;

Vissza az elejére Go down
avatar

Zachary Smith
::say something : 19
::born this way : 2013. Mar. 01.



TémanyitásTárgy: Re: Charles Shepard   Hétf. Május 27, 2013 6:46 am



Elfogadva!


Hát Charles.. Remélem tényleg képes leszel megváltozni és szeretni Chanelt, mert ha nem akkor ki tudja, jön valaki akinek tényleg szíve hölgye lesz, és akkor végleg lemondhatsz róla!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Charles Shepard

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Charles Xavier - X-Professzor /Foglalt/
» Charles Willington
» Charles Dialin - Zűrzavar

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
HOLLIS UNIVERSITY :: ooc :: archívum :: Előtörténetek-