HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!





























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (29 fő) Szomb. Máj. 03, 2014 6:36 am-kor volt itt.
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 8:24 am by Vendég

»  ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd. Nov. 25, 2014 8:23 am by Vendég

» Elkészültem!
Csüt. Okt. 09, 2014 8:31 am by Hailey Winslow

» Hailey Winslow
Csüt. Okt. 09, 2014 8:30 am by Hailey Winslow

» London Life
Szer. Szept. 10, 2014 3:50 am by Emilia Russ

» Gitta & Ivy közös lakrésze
Szer. Szept. 03, 2014 12:06 am by Ivy Thornton

» Szaklista
Pént. Aug. 15, 2014 3:01 am by Anna Smithwick

» Avatarfoglaló
Pént. Aug. 15, 2014 2:57 am by Anna Smithwick

» Anna Smithwick
Pént. Aug. 15, 2014 1:23 am by Sosie Morgenstern


Share | 
 

 Chanel A. Shields

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
avatar

Chanel A. Shields
::say something : 7
::born this way : 2013. May. 22.
Age : 25
::where we belong : Hollis >> Kappa House

Kappa


TémanyitásTéma: Chanel A. Shields   Szer. Máj. 22, 2013 1:28 am






Chanel Anne Shields
„Új nap, új tervezés. Nem számít, hogy háborúhoz vagy szerelemhez öltözünk, adjunk hálát a barátokért és a divatért.”


21;kappa;Cara Delevingne;szabad mint a madár;Nels;



Ha valaki meglát egyből észreveszi, hogy fáradhatatlan, izgő mozgó lány vagyok. Szeretem a sürgést forgást, szeretek "dolgozni" is, ha kell hajnalig. Ambiciózus teli vagyok, célom mindig kissé elérhetetlennek tűnő ám, ha egy ranglétrával feljebb jutok annál nagyobb a sikerélmény. Szeretek sportolni, főleg futni. Leginkább azért, mert valahol le kell vezetnem az amúgy stresszes életemet illetve a sok energiámat, nah meg persze senki sem szeretne rosszul kinézni. És, ha már kilyukadtunk a külsőségre, fontosnak tartom, hogy mindig napra kész állapotban legyek, bárhová is megyek lássák, nem az aluljáróból jöttem. Szeretem, ha felfigyelnek rám, és azt is, ha az embereknek van rólam véleményük független attól, hogy pozitív az, vagy sem. Elvárom, hogy őszinték legyenek velem, mivel én sem rejtem véka alá a véleményem. Olykor viszont hajlamos vagyok túlzásokba esni és kissé csípősen megnyilvánulni, lereagálni dolgokat. Ezzel sikerül megbántanom egyeseket, de mindig rájövök, ha igazságtalan vagy gonosz voltam. Kissé nehézkesen látom be a hibáimat, legalábbis kimondani nem nagyon szeretem. Igen, az a nagy büszkeség mely szinte mindig előrébb való. Ha hibázom mindig sírok, ha megbántanak egyből sírok, ha kizökkenteken az álom világomból akkor is könnybe lábad szemem. Érzékeny teremtés vagyok, de nem szoktam hisztirohamokba kitörni. Nem szeretem mikor azt hiszik, hogy szőke hajam és kék szemem arra utal elkényeztetett fruska vagyok és, hogy egy hisztigéppel találják szembe magukat. Ez egyáltalán nem igaz, hisz erős jellem vagyok, de olykor mindenkinek szabad sírnia. Az én esetemben aki ismer úgy gondolhatja, hogy nagyon meglepő és váratlan, hogy sok mindenen elérzékenyülök, hiszen hatalmas szám van és akaratos is vagyok. Konok és makacs, de ezt nem szeretném tovább ragozni hisz már egyszer kifejtettem. Kissé megszaladt az ujjam és a külsőmről még nagyon nem is beszéltem pedig arról is kell függetlenül attól, hogy itt-ott belecsempésztem a jellemrajzomba. 175 centiméter magassággal és nőies fitt alkattal rendelkezem. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy napi szinten mozgok másrészt áldott szüleim génjeinek. Édesanyámtól örököltem a két szép szemem, mely mint már említettem kék színű. Ha jól emlékszem a szőkés göndör hajamat pedig a nagymamámtól, bár ezt biztosra nem mondhatom hisz én őt csak őszhajjal láttam és ismertem.
De azért apukám se maradjon ki, hisz tőle is kaptam egy, s mást például az arccsontomat, mely szépen emelkedik ki, ezt olykor pirosítóval is szoktam hangsúlyozni. És ezzel el is értünk a sminkekhez. Nem szoktam tíz kilogramm vakolattal császkálni az utcán, de natúran sem. Egy kis finom elegancia a sminkemben mindig fellelhető arcomon. Célom nem az, hogy maszkot húzzak magamra, hanem hogy kihangsúlyozzam azt ami adatott nekem és tetszik rajtam. Az öltözködésemnél is ez a célom. Nem hordok túl rövid ruhákat, hisz nem egy utca lány vagyok, de nagyon kedvelem a szoknyákat úgy ahogy a nadrágot is. Nem szoktam túl hosszú egybe ruhát húzni , mert túlságosan nyújt és még magasabbnak tűnök legalábbis szerintem. A magassarkút viszont imádom, mert kecses és nőies akárcsak a táskák és a kiegészítők. Nem vagyok egy pláza cica, de szeretek vásárolni és imádom a divatot.





::Előszó::
Azt hisszük az élet habos torta, egy rózsaszín felhőcske melyre pattanva csak az édes vattacukrot kell majszolni és mosolyogni a világra.
Hát nem! Az élet sajnos kemény és mindaddig nem értettem ezt meg míg móresre nem tanított.
Jó tanuló pénz volt egy szerelem, mely három év után is marcangol. Nem akarom szeretni, hisz cserben hagyott, elárult és fájdalmat okozott mint érzelmileg mint fizikailag. Minden egyes lapot könny-áztatva írtam, s a fájdalmam te is át fogok érezni remélem kedves olvasó, ha tovább lapozod eme könyvet.
-1- (káromkodás olvasható)
Tinik voltunk, fiatalok és éretlenek.
Barátságból lett hirtelenjében lángoló szerelem mely az ágyig csalogatott minket, s egy szenvedélyes éjszakában részesített. Ő volt az első és az igaznak hitt nagy szerelem. Lehet az is lett volna belőle, ha védekeztünk volna. De nem így tettünk, mert a mohóság és az egymás iránti vágy nagyobb volt mint a figyelem. Velünk is megtörtént az, ami sokakkal, terhes lettem ő pedig apuka. Túlságosan is gyerekek voltunk ahhoz, hogy ezt épp ésszel tudjuk kezelni. A drágalátos „szerelmem” oly nyomást érzett magán, hogy hirtelen teljesen kicserélődött. Nem azt a férfit láttam a szemeiben kit egykoron legjobb barátomnak véltem, s kit annyira a szívembe zártam, hogy neki adtam féltve őrzött kincsem. Megváltozott....agresszív lett és mindenért engem okolt. Olyanokat vágott a fejemhez, amihez semmi joga nem lett volna. „Hülye kurva, itt tetted-vetted magad én pedig rákaptam a csalira és jól megbasztalak! Ez volt a terved igaz? Te kis ribanc egy hülye kölyköt akartál, hogy majd a nyakamba varrd. De nem! Ebből engem kihagysz!” Nem tudom mi volt rosszabb a tudat, hogy egy gyermek miatt vált vadállattá és zaklatott részegen állandóan, vagy az, hogy egy ilyen embert szerettem. A sértő szavak később veréssé gyümölcsöztek. Megőrült...féltem.
-2-
Valahogy meg kellett oldanom ezt a helyzetet. Segítség nélkül akartam, de nem tudtam rejtegetni a foltokat. Olyan volt, mint egy rossz rémálom. Mintha férj és feleség lettünk volna, ahol a férfi bekattan és bántja nejét, csak mi ezt megoldottuk egyszerűen a suliba egy eldugott helyen, vagy félrerántva az utcán. Nem is az fájt igazán amit fizikailag okozott, nem érdekeltek a véraláfutások. Sokkal jobban fájtak éles szavai, melyek akár millió tűszurkálás lett volna szívembe.
Szüleim vállán sírhattam csak ki magam, barátaimnak nem mertem szólni. Édesanyám vigasztaló szava, s apám erős keze volt az ami életben tartott akkor.
-3-
Könnyek közt a fájdalom küszöbén....
Rossz volt, nagyon rossz, de megtettem. Egyetlen szerelmem börtönben végezte mivel már elmúlt tizennyolc. Hatalmas erő kellett ahhoz, hogy meg tegyem ezt vele, de ha arra gondoltam, hogy mivé változtatta egy kisbaba tudata és mit tett velem akkor szánalmat éreztem. Sírtam....rengeteget sírtam érte, s a bennem cseperedő babáért. „Mi legyen vele?” Kérdetem, de nem tudtam rá a választ. Nem tudtam képes lennék megfosztani valakitől az életét, vagy képes lennék valakit kihordani szívem alatt, s megszülni. Hatalmas dilemmában voltam, nem tudtam a mérleg melyik felére álljak. Szerencsére anyáék ekkor is mellettem voltak, s hoztak helyettem egy döntést....
Nem tartottam meg a kicsit az abortuszt választottam. Nem éreztem semmit, de a szívem majd belehasadt a fájdalomba. Azt éreztem meg kellene halnom.
-4-
Hova lett a régi lány? A vidám,cserfes, kislány? Az a kislányka már nincs többé. Felfalta a bánat...
Nem értettem miért velem kellett mindennek megtörténnie, de hamar rá kellett jönnöm, ha tovább marcangolom magam a történtekért beleőrülök. Muszáj volt erőt vennem magamon, s újra emelt fővel járnom. Nem akartam, hogy bárki tudja miért voltam magamba forduló hirtelenjében. Azt sem akartam, hogy bármi változzon körülöttem. Ez az én családom titka maradt, a kívülállók pedig látták azt amilyen mindig is voltam.
::Végszó::
Mikor vége lett a giminek, hatalmas kő esett le a szívemről, jelentkeztem a Hollis Egyetemre ahol elgondolásom szerint a legjobb helyem lesz. A nyár míg vártam, hogy egy új helyen landolhassak tökéletes volt arra, hogy végleg lezárjak magamban minden rosszat, s csak a jóra koncentráljak. Végre 100%-osan vissza kaptam régi önmagam. Egész nyarat végig buliztam és vásároltam, csupa olyat csináltam amit anno is szerettem. Csak egy valami motoszkált a fejemben, s még most is.
Mikor engedik ki a börtönből?



By;three year ;sixteen;two;



A hozzászólást Chanel A. Shields összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Ápr. 23, 2014 7:58 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

Zachary Smith
::say something : 19
::born this way : 2013. Mar. 01.



TémanyitásTéma: Re: Chanel A. Shields   Szer. Máj. 22, 2013 5:08 am



Elfogadva!


Kedves Chanel! Remélem megtalálod a régi önmagad, és ismét boldog leszel. Úgy vélem nem nagyon kell útbaigazítsalak, úgyhogy szaladj foglalózni, és jó játékot.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Chanel A. Shields

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
HOLLIS UNIVERSITY :: karakterek :: elfogadottak :: Kappa tagok életrajza-