HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!





























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (29 fő) Szomb. Május 03, 2014 6:36 am-kor volt itt.
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 8:24 am by Vendég

»  ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 8:23 am by Vendég

» Elkészültem!
Csüt. Okt. 09, 2014 8:31 am by Hailey Winslow

» Hailey Winslow
Csüt. Okt. 09, 2014 8:30 am by Hailey Winslow

» London Life
Szer. Szept. 10, 2014 3:50 am by Emilia Russ

» Gitta & Ivy közös lakrésze
Szer. Szept. 03, 2014 12:06 am by Ivy Thornton

» Szaklista
Pént. Aug. 15, 2014 3:01 am by Anna Smithwick

» Avatarfoglaló
Pént. Aug. 15, 2014 2:57 am by Anna Smithwick

» Anna Smithwick
Pént. Aug. 15, 2014 1:23 am by Sosie Morgenstern


Share | 
 

 Melissa Elise Blackwood

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Melissa Elise Blackwood   Hétf. Ápr. 29, 2013 6:40 am






Melissa Elise Blackwood
"do you wanna know the truth, or something beautiful?"


21;kappa;amber heard;egyedülálló;meli,lissa,melise;




Szőke hajam van, afféle hajsampon reklámba való, dús és fényes, selymes tapintású. Ezt a fodrászomnak köszönhetem, aki méregdrága szerekkel kenegeti, és mindig gondoskodik róla hogy a hajvégeim ne legyenek töredezettek. Na de nem is ez a lényeg, hagyjuk most Kennyt. A szemem színe leginkább a szürkére hasonlít, azonban ha a napfény rávetül ki lehet venni belőle némi kékes-zöld árnyalatot is. Arcom a kerek, és az ovális között jár félúton, bőröm színe világos. Nem igyekszem szoláriumba, vagy egyenesen ki a tengerpartra hogy lebarnuljak, mert tudom hogy úgysem menne. Egyszerűen képtelen vagyok egy kis színt összeszedni. Szemöldököm szépen ívelt, tökéletesen illik a macskaszemeimhez. Orrom hosszúkás, és vékony ajkaim vörösre pingálva hódítani tudnak. Alkatom sportos, köszönhetően a táncnak, pontosan ott, és úgy domborodom ahogy kell. Ruhatáramban csakis csinos, és nőies darabokat találhatsz meg, nem szeretem a tornacipőt meg a mackó nadrágot.

Egy magabiztos, céltudatos és szókimondó nőnek ismerem magamat, olyas valakinek aki nem rejti véka alá a véleményét. Utálom a felszínes libákat, és az egoista pasikat, ki nem állhatom a rockereket, és a kockákat. Magamat nem sorolnám a libák csoportjába, holott azok vesznek körül. Ennek ellenére jól érzem magam közöttük, szeretek parancsolgatni, és mindig elintézem, hogy minden úgy történjen ahogy én akarom. Ha verseny társam akad, azt pillanatok alatt eltiporom. Nem szeretek versengeni. Legbelsőbb érzéseimet senkivel nem osztom meg, ugyanis félek a kiszolgáltatottságtól. Hogy az illető akinek kiöntöm a szívemet, visszaél a dologgal, és szétkürtöli az egész világnak. Egyedül a legjobb barátnőmmel osztom meg legbensőbb titkaimat. Könnyen barátkozó típus vagyok, talán hibának róható fel viszont az, hogy első látásra ítélem meg az embereket. Felcímkézem őket, csupán a kinézetük alapján. Tudom rossz szokás, de elég nehéz ezt levetkőzni egy olyan közegben ahol ez vesz körül. Akaratos, talán kissé sznob személyiséggel rendelkezem, ami sokak számára idegesítő lehet. Leginkább csak a családomnak nyílok meg, köztük érzem magamat igazán fesztelennek. Imádom a családomat, mert tudom hogy mindig számíthatok rájuk. Ők ismernek igazán, és a legközelebbi barátaim. Egy idegen számára nem vagyok más, mint egy sznob, és karót nyelt p*csa. Legnagyobb álmom hogy nemzetközileg elismert táncos legyek, és még a színészet felé is kacsintgatok. De ki tudja mit hoz a jövő?
Régen Carpe Diem típus voltam,azonban most hogy érettebben gondolkodom, már nem hiszek ebben. Mielőtt bármibe is bele mennék, kétszer is meggondolom a dolgot, és csak azután cselekszem. Tehát megfontolt vagyok, ami eléggé elüt a személyiségemtől. Nem szeretek balhézni vagy vitázni, de ha belekerülök egybe akkor kitűnően tudom a magam igazát bizonygatni. Nem vagyok az erőszak híve, de a világbékés típusokhoz sem sorolnám magamat. Amíg nem közvetlen velem vagy a családom egyik tagjával kötekednek, addig nem lépek közbe.




Napjainkban..

Felkaptam a pezsgős üveget, majd tűzvörösre pingált ajkaimhoz emeltem. Nagyot kortyoltam az istenek italából, s elmosolyodtam amint az édeskés alkohol végig csorgott a torkomon. Az Aplha házban tartózkodtam éppen, a sok alfahím között érezhetően magasba szökött a tesztoszteron. Egy sikeres foci mérkőzésen voltunk túl, a Hollis büszkeségei hatalmas győzelmet arattak a béna vendég játékosokkal szemben. A pom pom ruhámban feszítettem, nem volt kedvem átöltözni a buli előtt, és egyébként is az összes csapattársam is az egyenruhánkba jött el. Hajam copfba fogva nyugodott a tarkómon, egy vörös szalaggal átkötve. Egyedül ácsorogtam az erkélyen, jól esett a hűvös szellő, és egy kicsit távol a zajtól a gondolataimba merülni. Samanthával folytatott beszélgetésen járt az eszem, és azon hogy az utóbbi időben mennyire eltávolodtunk egymástól. Igazából ő az aki nem hajlandó megnyílni előttem, és én bármennyire is próbálok nem tudok a közelébe férkőzni. Pedig a baleset előtt, mindent megosztottunk egymással. A baleset előtt teljesen máshogy viselkedett. Kezdett hideg lenni, én meg az apró mini szoknyámban dideregtem, úgyhogy inkább bementem a házba. Kikerültem néhány egymásba boruló párocskát, meg egy a hányásában fetrengő srácot, aztán elindultam az emeletre hogy keressek egy üres szobát. Most semmi kedvem nem volt bulizni.
Félúton jártam a lépcsőn amikor bele botlottam abba az emberbe akivel a mai estén semmi esetre sem akartam találkozni. Dante kaján vigyorral az arcán mért végig, aztán elkapott amikor majdnem lezakóztam a lépcsőn. A fülembe suttogott valamit, de a dübörgő zenétől nem nagyon értettem hogy mit. Minden esetre elindultunk felfelé a lépcsőn, és végül a szobájában találtam magamat...


Iszonyatos fejfájással ébredtem, elég volt egy mozdulat ahhoz, hogy fájdalom nyilalljon a halántékomba. Hunyorogva próbáltam felülni az ágyban, de nem sok sikerrel. Néhány próbálkozás után feladtam, és fáradtan hanyatlottam vissza a párnámra. Sürgősen szükségem lett volna egy aspirinre, de senki nem volt a közelben aki a segítségemre siethetett volna. Mikor végre sikerült rendesen kinyitnom a szememet, csodálkozva tapasztaltam hogy nem a saját szobámban vagyok. A tudat hogy egy idegen ágyában ébredtem, rögtön kiverte a másnaposságot belőlem. Úgy pattantam ki az ágyból, mintha csak egykrokodilokkal teli tóból ugranék ki. Ide oda nézelődtem a szobában, de nem jutott eszembe hogy mégis hol vagyok. A tegnap estére csak homályosan emlékeztem, és bármennyire is próbáltam nem tudtam felidézni hogy mi történt. Szembe találtam magam a falra szerelt földig érő, tükörben levő képmásommal, és csak akkor tudatosult bennem hogy fehérneműben vagyok. Körbenéztem a szobában, hátha megtalálom a ruhámat. Benéztem az ágy alá, a szekrényekbe de sehol nem találtam. Végül ráakadtam egy ingre és bele bújtam hogy azért mégis legyen rajtam valami. A cipőmet is megtaláltam és azt is felhúztam a lábamra. Már éppen azon voltam, hogy lelépek innen amikor nyílt a szoba ajtaja, és Dante lépett be rajta.
Egy pillanatra lefagytam, és döbbenten bámultam a srácot, aki kócos hajjal álmos tekintettel nézett vissza rám. Csak egy boxer volt rajta, felül semmi. Kidolgozott csupasz felsőtestére esett a pillantásom, és magamban el kellett ismernem hogy igazán jól néz ki ruha nélkül. Megengedtem magamnap pár másodpercet amíg szemügyre vettem a srácot, aztán megacéloztam tekintetemet és hidegen szólaltam meg.
- Mégis mit keresek a szobádban Brook? Csak azt ne mondd hogy lefeküdtünk. - szólaltam meg, és annak ellenére hogy hangom magabiztosan csengett, legbelül rettegtem a választól. A kezdetektől fogva nem bírtam a srácot, holott a húga a legjobb barátnőm. Dante Brook egy egoista, beképzelt hólyag, akiért minden csaj odavan. Kivéve én. Nem bírom elviselni a fölényes tekintetet, meg a pillantást amivel úgy méreget mint egy darab húst, amire rá akarja magát vetni. Kezében egy finom ételekkel megrakott tálca állt, a gyomrom pedig éhesen kordult meg ezzel kínos helyzetbe hozva engem. Mielőtt bármit is szólhatott volna, beléfojtottam a mondandóját.
-Tudod mit? Inkább ne válaszolj. Egyébként nem találtam a ruhámat. Ha esetleg rá akadnál, akkor tüntesd el. Nem akarom hogy vissza add, mert ezzel is csak felesleges pletykákat indítanánk el. - hadartam idegesen, s közben igyekeztem négy lépés távolságot tartani tőle. Nem akartam belekerülni a bűvkörébe. Közelebb lépett míg én hátrálni kezdtem, aztán egy fürge mozdulattal átszeltem a szobát és kiléptem az ajtón. Mielőtt elsiettem volna, még hátra pillantottam a vállam fölött hogy utoljára végig mérhessen Dantet. Ha nem volna olyan nagyra magával, talán még járnék is vele.



fannilány;sok-sok év;18;még nincs;

Vissza az elejére Go down
avatar

Yasmine Brook
::say something : 218
::born this way : 2013. Apr. 30.
Age : 26
::where we belong : ♔ Palm Bay
::one day : ♔ What’s the secret? Just turn your can’ts into cans and your dreams into plans!
::wayfaring stranger : ♔ the second princess

Kappa


TémanyitásTárgy: Re: Melissa Elise Blackwood   Szer. Május 01, 2013 8:45 am



Elfogadva!


Óh Sweety.Annyira nagyon szeretlek és annyira nagyon féltelek a bátyámtól. Vigyázz magadra és a szívedre is mert ő egy igazi seggfej, de akárhogy is lesz én itt vagyok neked. <3

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Melissa Elise Blackwood

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Medúza (Melissa Boltagon)
» Melissa és TJ
» Anyu, Apu... Ő a főnököm, Amerika Kapitány [Steve&Elise]
» Wanda és Elise
» ..: Für Elise és a zeneiskola rejtélye :..

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
HOLLIS UNIVERSITY :: ooc :: archívum :: Előtörténetek-